A hipnotizálás komoly dolog, melyet csak orvosok vagy hipnotizőrök végeznek. Nem játék, és nem is cél nélküli, leginkább lelki vagy akár testi betegségek gyógyítására használják. Vajon hogyan idézhető elő, és mi hasznát vehetjük annak, ha ilyen tudatállapotba segítenek bennünket?
Régebben még színpadi mutatványként is népszerű volt a hipnotizálás, mára azonban ez változott, hiszen törvény korlátozza azt, hogy csupán mások szórakoztatására, mutatványként beleszőjék egy műsorba.
A hipnózist tehát főleg orvosok és hipnotizőrök végzik, ezzel próbálnak meg kezelni akár szorongásos vagy úgynevezett pszichoszomatikus eredetű panaszokat, ugyanígy akár a stressz okozta asztmát vagy kiütéseket. Mindemellett segíthetik a beteget abban, hogy valamilyen káros szenvedélyéről le tudjon szokni, akár a dohányzásról vagy netán az alkoholról.
A hipnózis többnyire azzal kezdődik, hogy a hipnotizőr megkéri a beteget, hogy számoljon visszafelé, mondjuk 200-tól, és közben kitartóan nézzen egy pontot. Az a cél ezzel, hogy a beteg erősen tudjon koncentrálni, közben ellazuljon, így fogékonnyá fog válni a kívülről jövő felhívásokra.
Ekkor a hipnotizőr rendkívül megnyugtató hangon, ritmikusan bizonyos biztató utasításokat ad. Ettől a beteg szépen, fokozatosan alváshoz hasonló állapotba kerül, ekkor érkezik el az a pillanat, amikor a hipnotizőr befolyása érvényesülni tud. A beteg révületbe esik, a testhőmérséklete alacsonyabb lesz, a vérnyomása csökken, a pulzusa lelassul. Előfordul, hogy gyors szemmozgás jelei is mutatkoznak. Ellazult állapotban a beteg sok esetben beszélni kezd az addig magába fojtott szorongásairól, amiből az orvos ki tudja deríteni, hogy a testi betegség hátterében milyen lelki tényezők állnak.
A beteg mindig magától ébred fel. Ha a hipnotizőr nem tudja feloldani ezt a révült állapotot, akkor a beteg egyszerűen elalszik, és később fog felébredni.
Ahhoz, hogy hatásos legyen egy ilyen kezelés, elsődleges szempont, hogy a beteg bízzon a terápiát végző szakemberben, orvosban vagy hipnotizőrben.
Azok bizonyulnak a legjobb alanynak, akiknek rendkívül jó a képzelőerejük, és élesen maguk elé tudják képzelni a hipnotizőr által sugallt képeket.
Ha valaki nem akarja, lehetetlenség hipnotizálni, és ebben a révült állapotban lehetetlen bárkit is olyan tett elkövetésére késztetni, amit ő maga helytelenít. Az emberek körülbelül 20 %-ánál nem lehet előidézni azt a révületet, amely a hipnoterápiás kezelések többségének alapfeltétele.
 |
| John Elliotson |
Régebben egyébként a hipnózist operációkhoz is használták. Az érzéstelenítés csak a 19. század közepe felé terjedt el, addig más módszerre volt szükség. Egy osztrák orvos Párizsban hipnózissal operált. Angliában 1837-ben egy angol sebész, John Elliotson alkalmazta elsőként a hipnózist. Londonban több száz műtétet hajtott végre így, ám az orvostársadalom ellenezte a módszerét, így egy év múlva meg is fosztották professzori posztjától.
Ennek ellenére egy kollégája, aki a Brit Kelet-Indiai Társaság orvostisztjeként hipnózist alkalmazott, nem találkozott ellenállással. Több száz súlyos műtétet hajtott végre ezzel a módszerrel, köztük számos amputálást végzett, s több ezer kisebb műtétet bonyolított le hipnotizált betegeken.
Amerikában manapság a hipnózis bizony egyre gyakrabban helyettesíti az érzéstelenítőszereket, hogy elkerüljék azok káros mellékhatásait. Akár égési sebek kezelésénél, de a fogorvosnál, s egyre gyakrabban akár még szülési fájdalmak csökkentésére is használják ezt a módszert. Ki tudja, előbb-utóbb talán népszerűbb lesz a hipnotizálás, mint az egyéb érzéstelenítő megoldások?
Képek forrása:
www.pflagpdx.org
www.positivechangesetobicoke.com
www.seykota.com
www.medinfo.ufl.edu
Kommentáld!