FIGYELŐ

Húsvét szigetek

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 7 hozzászólás

A világ köldöke (Húsvét-sziget)

Moaik Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni.
A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetője, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.
A benszülöttek nyelvén azonban Rapa Nui-nak azaz Nagy Evező-nek hívják, de elterjedt a költői "A világ köldöke" (Te Pito o Te Henua) megjelölés is.

A Húsvét-sziget rejtélyeiről számtalan néprajzi, antropológiai és régészeti tanulmány látott napvilágot az elmúlt fél évszázad alatt. Ezek jó része ma már a világháló magyar és idegen nyelvű lapjain bárki számára elérhető (lásd a linkgyűjteményt a cikk végén). Ugyanakkor természet- és társadalom-földrajzi szempontból is sok érdekességet rejt magába a sziget múltja és jelene. Az alábbiakban ezeket szeretném bemutatni.

A Húsvét-sziget Chile tartománya. Koordinátái alapján (D. sz. 28°10', Ny. h. 109°30') kiderül, hogy valóban hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől, csakúgy, mint a Csendes-óceán többi szigetétől. Területe 166 km2. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 2770, melynek egyharmada chilei tisztviselő és katona. Tíz év alatt 43,1 %-al csökkent lélekszám, a lakások száma viszont megduplázódott (1065 db). Fő vallás a római katolikus, de létezik egy kisebb mormon gyülekezet is. A hivatalos spanyol nyelven kívül, már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami polinéz egyik nyelvjárása. Legnagyobb települése Hangaroa a nyugati parton fekszik. A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, azzal a különbséggel, hogy a ruhákon a helyi flóra motívumai bukkannak fel. Szokásos eledel a languszta, tonhal, édesburgonya és a táró.

A sziget közel fekszik a Baktérítőhöz, ennek megfelelően éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet 21 °C. Legmelegebb a januártól márciusig terjedő időszak, ami itt nyárnak felel meg, 23-24 °C középhőmérséklettel, míg télen, vagyis július-augusztusban 18°C körüli a közepes hőmérséklet. Az óceán kiegyenlítő hatásának, a hőmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sosem mértek 30°C-nál melegebbet, de 10°C-nál hűvösebbet sem. Az évi csapadék átlag megközelíti az 1200 mm-t. Éven belüli eloszlása elég egyenletes, valamelyest több eső hull a márciustól júniusig terjedő időszakban.
Az emberevők barlangja A sziget domborzatában nincsenek nagy anomáliák, átlagos tengerszintfeletti magasságát tekintve inkább alacsonynak nevezhető. Éppen ebben rejlik a tengerrengéseket követő özönőár (cunami) veszélye, amely pl. az 1960-ban több száz méterre behatolt a szárazföldre és hatalmas pusztítást végzett. Másrészről viszont a viszonylagosan sík felszínek nagy kiterjedése miatt a NASA a Húsvét-szigetet jelölte ki az űrsikló kényszerleszálló pályájának.

Földtani szempontból nagyon érdekes a sziget létrejötte. Az óceánfenéken észak-déli irányban egy hosszanti hasadékból magma áramlik fel, s megszilárdulva ékszerűen taszítja szét nyugatra és keletre a két oldalán elhelyezkedő víz alatti kőzetlemezt. A Húsvét sziget térségében ezt a hatalmas, láthatatlan kéreghasadékot keresztirányban egy másik törésvonal metszi, s a találkozási ponton olyan nagy mennyiségű bazaltláva tör fel, hogy csúcsa a víz fölé tornyosult.

A sziget derékszögű háromszöghöz hasonló alakját három vulkán összenövése alakította ki. A régi időkben a Rano Kau vulkán peremének délnyugati magaslata - az Orongo - kultikus szertartási hely volt. Motu Nui sziklaszirt A szemközti három kis szigetet inkább riolitlávából épült sziklaszirtnek lehetne nevezni. Ide fészkelnek azok a tengeri vándormadarak, amiknek első tojásait megszerezni hatalmas dicsőséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsőként tért vissza a tojással, egy évig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. Ő volt a Tangata manu, a madárember. Madárember (Tangata)
A hatalmas kőszobrokat (moai) bazalttufából faragták ki, fejükön lévő cilinder alakú kalapok (pukaó) pedig vörös vulkáni tufából készültek.

A sziget további érdekességei közé tartoznak a lávabarlangok, amelyek tulajdonképpen lávacsatornák. A lejtőn lassan lefelé hömpölygő lávafolyó levegővel érintkező külső része fokozatosan lehűl, megmerevedik, míg alatta áramlik tova a híg forró láva. A tüzes lávafolyam egyre mélyebbre ágyazza be magát a kőzetbe, fölötte pedig a megszilárdult boltozat alatt forró gázzal teli hosszanti üreg keletkezik. A lávafolyás elapadása után a belső lávapatak is kihűl. Lávamező, alatta a barlangokkal A gázok elillannak, és visszamarad egy hosszú kanyargós rendszerint zárt folyosó. Ez legtöbb esetben úgy válik ismertté, hogy valahol beszakad a mennyezete.

Rapa Nui Földünk egyik legszegényebb flórájú darabja. Az őshonos növényzet, amely még az eukaliptusz ültetvények telepítése és a juhtenyésztés elkezdése előtt sem volt számottevő, mára már szinte teljesen kipusztult. Az egyetlen őshonos fa, a toromiró (Sophora toromiro) a század elején kipusztult. Az állatvilág sem dicsekedhet nagy diverzitással: tengeri madarak, kis számú rovarfaj, és néhány gyík őrzi csupán a múlt emlékét. Az őshonos patkányfajt is kiszorította egy az európaiak által behurcolt alfaj.

A helybeliek főleg túrizmus adta lehetőségek kihasználásával keresik a kenyerüket. Ha bárki érdeklődését felkeltette a Húsvét-sziget megannyi látnivalója, titka és érdekessége, látogasson el egyszer ide és stílszerűen a húsvéti ünnepek alkalmával tegye tiszteletét a rapanuik földjén.

Felhasznált irodalom:
Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában. Érd 1993.Bővebb információk magyarul

Vendégh Eleonóra: A Húsvét-sziget kőszobrai
Zentai Bernadett: A Húsvét-szigetek rejtélye

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kicf/0/3810/rapanui.html

Címkék: titkok és talányok

Kapcsolódó hírek:

Rosette-i kő

A Bermuda-háromszög titka

Torinói lepel

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 15 éve

Köszi, nagyon jó! A jamszgyökér az az édesburgonya, de vajon mi az a tóra, hm...
Pár érdekes link:
http://www.mysteriousplaces.com/Easter_Island/index.html
http://www.uibk.ac.at/geographie/
http://www.3dphoto.net/world/latin_america/chile/easter/easter.html

Húsvét sziget

A sziget hivatalos neve Isla De Pascua, a bennszülöttek nyelvén Nagy Evező. Költői nevén „A világ köldöke” (Te Pito o Te Henua). 1722-ben Húsvét vasárnapján fedezte fel Jacob Roggeveen holland admirális. A benszülöttek mitológiájuk szerint, egészen addig azt hitték, hogy a világ elsülyedt a tengerben, és ők az egyedüli értelmes lények.

A Húsvét-sziget Chile tartománya. Koordinátái Déli-szélesség 28°10’, és Nyugati-hosszúság 109°30’. Szárazföldtől hatalmas távolságok választják el, csakúgy, mint a Csendes Óceán többi szigetétől. Területe 166 km2. A hivatalos nyelv a spanyol. A rapanui nyelvet ma már csak kevesen beszélik, ami a polinéz egyik nyelvjárása. Legnagyobb települése Hangarosa a nyugati parton fekszik.

A sziget közel fekszik a Baktérítőhöz, ezért éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet 21°C. legmelegebb a januártól márciusig terjedő időszak 23-24°C középhőmérséklettel, míg télen, vagyis július-augusztusban 18°C körüli a közepes hőmérséklet. Az óceán kiegyenlítő hatásának, a hőmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még nem mértek 30°C-nál melegebbet, de 10°C-nál hűvösebbet sem. Az évi csapadék átlag megközelíti az 1200 mm-t

Sziget létrejötte
Az óceánfenéken észak-déli irányban egy hosszanti hasadékból magma áramlik fel, s megszilárdulva ékszerűen taszítja szét nyugatra és keletre a két oldalán elhelyezkedő víz alatti kőzetlemezt. A Húsvét sziget térségében ezt a hatalmas, láthatatlan kéreghasadékot keresztirányban egy másik törésvonal metszi, s a találkozási ponton olyan nagy mennyiségű bazaltláva tör fel, hogy csúcsa a víz felé tornyosult.
A sziget derékszögű háromszöghöz hasonló, alakját három vulkán összenövése alakította ki. A régi időkben a Rano Kau vulkán peremének délnyugati magaslata – az Orongo – kultikus szertartási hely volt.

A szigeten lávabarlangok találhatók, amelyek tulajdonképpen lávacsatornák. A lejtőn lassan lefelé hömpölygő lávafolyó levegővel érintkező külső része fokozatosan lehűl, megmerevedik, míg alatta áramlik tova a híg forró láva. A tüzes lávafolyam egyre mélyebbre ágyazza be magát a kőzetbe, fölötte pedig a megszilárdult boltozat alatt forró gázzal teli hosszanti üreg keletkezik. A lávafolyás elapadása után a belső lávapatak is kihűl. A gázok elillannak, és visszamarad egy hosszú kanyargós rendszerint zárt folyosó. Ez legtöbb esetben úgy válik ismertté, hogy valahol beszakad a mennyezet.

A sziget benépesítése

Kr. U. 400-tól az ott élő nép ahukát készített, ami nem más, mint kő sírboltozat, és a szobrok ezeknek a síroknak a díszítései. Az is elképzelhető, hogy a szobrok nem is sírokat jelölnek, de mindenesetre az ősök iránti tisztelet kifejeződései. Azért ilyen gigantikusak, mert a törzs bizonyságot akart tenni a gazdagságáról és erejéről. A Ranu Raraku hegy puha vulkanikus kőzetéből, bazalttufából, faragták ki őket, tömegük egyenként mintegy hat tonna. Ahhoz, hogy egy szobor elkészüljön körülbelül harminc férfinak kellett dolgoznia, több mint egy évig.
A legkorábbi szobrok térdeplő férfiakat ábrázoltak, amely talán az isteneknek szóló alázat jele lehetett. 1100-tól stilizált hosszukás arcu és nagy fülű férfifej vált uralkodóvá, amelynek a felső teste tele van apró mintákkal, amelyek minden bizonnyal tetoválásokat jeleznek. A szobor az ahu kősírboltozat fedőlapján áll, ahogy kagylószemével a távolba néz, mintegy vigyáz a telep házaira.

Pusztulás
A szigeten 600 évig virágzott az élet. Gabonát, janszgyökeret, édesburgonyát és banánt termesztettek, de neveltek csirkét is, készítettek kenut, kőalapra építették fából készült házaikat, melyeket náddal fedtek be. A favéseteken fennmaradt a rongo-rongo az egyetlen ősi írásos nyelv Polinéziában.
1500-as évektől uj kultusz alakult ki: a madárember, a Makame kultusza. Ez körülbelül annyiból állt, hogy versenyfutást rendeztek a kultikus faluból Orongóból a tengerpartig, majd átusztak, a Motu Nui szigetre, hogy megszerezzék a visszatérő kormos csérek első tojásait. Az a törzsfőnök, akinek a törzséhez tartozott a győztes, az lett a vallási vezető, akit adományok illettek meg.
1000 év alatt fejlett társadalom, virágzó kultúra fejlődött ki. De ahogy nőtt a népesség egyre jobban pusztítottak maguk körül, egészen addig mígnem ökosivataggá vált a szigetük. 2000 fős populációjuk, mely a sziget maximális eltartóképessége, 20000 főre nőtt. Kivágták az összes fát, már nem tudtak házakat, hajókat építeni. Talajerózió következett be, elapadt az édesvízkészlet, beszűkültek a mezőgazdaság lehetőségei, kihalt az utolsó nagytestű őshonos állatfaj, lecsökkentek a természeti erőforrások és az élelmiszerkészlet is. Ínséges idők következtek. A falvak háborúba kezdtek az élelemért. A foglyul ejtett nőket és gyerekeket a rabtartók megették. A háborúk, az élelemnélküliség miatt a sziget lakóinak csak töredéke maradt életben.
1722-ben az európai hajók megjelenésekkor, a sziget már teljesen elvesztette az értékeit, nyoma sem volt a virágzó kultúrának, fejlett társadalomnak. Mindössze óriási kövek hirdették egykori „nagyságukat”. A sziget érdektelennek tűnt a felfedezők számára, mindössze feljegyezték a térképen, és tovább hajóztak. Néhány évtizeddel később rabszolga-kereskedők érkeztek a szigetre. Az egészséges férfiakat és nőket, elvitték és bányákban dolgoztatták őket. A különböző betegségek miatt sokan meghaltak. Később Tahiti érsekének köszönhetően 360 embert felszabadítottak és visszaszállították őket a szigetre. De szerencsétlenségükre a hajón himlőjárvány tört ki, így érkeztek meg a szigetre, ami végképp a szigetlakosok elpusztulását jelentette. Mindössze 110-en maradtak életben.
Ma már lassan több mint másfélezer ember él a szigeten, turizmusból.

Húsvét-sziget kontra Föld
A sziget sorsába, könnyen beleképzelhetjük a Föld sorsát. Mind a kettő egy zárt rendszer. A Föld a világűrben, a Tejút-rendszer tagjaként, a Húsvét-sziget a Földön, a Csendes-óceán szigete. 1200 év alatt a sziget felélte önmagát, aztán elpusztította önmagát. Azaz túlfogyasztotta, túltermelte, túlszennyezte, nem törődve a hatással, amit okozott, és nem véve figyelembe a sziget újra termelődésének folyamatát, időlegességét.

Csutak Lehel írása bővebben:
http://www.mfk.unideb.hu/userdir/antal/foldtani%20alapismeretek/tanulmanyok/Csutak%20Lehel.doc