Amikor egy szivárványban gyönyörködünk,akkor tulajdonképpen fényhullámokat ézlelünk.A fény általában szintelen,de ha esőcseppeken halad keresztül,megtörik,mert a víz sűrűbb,mint a levegő,és lelassítja a fény terjedését.A fény 7 különböző szinre bomlik fel,mert  a fehér fényt alkotó színhullámok mindegyike más és más szögben törik meg.Minden egyes szinhullám rezeg,és mindegyiknek más a hullámhossza,vagyis az a távolság ,amely a szomszédos hullámcsúcspontokat elválasztja egymástól.Minél kisebb a hullámhossz,annál jobban megtörik a hullám.A legkisebb hullámhossza az ibolyaszínnek van,a legnagyobb pedig a vörösnek.A fényhullámok csak kis részét alkottják a bennünket körülvevő elektromágneses hullámokat.E sok hullám nem más ,mint a Nap és az egyéb űrbeli testek által kisugárzott energia.A hanghullámok mechanikus hullámok,amelyek nem elektromágnesesek.Az elektromos úton,a hang jelként való továbbítására modulált rádióhullámok szerkezetileg hasonlók a természetbn is előforduó rádióhullámokhoz.Hogyan lehet megmérni a hullámhosszt?Az elektromágneses hullámok a fény sebességével,tehát kb. 300000km/s sebességgel terjednek.Ezek a fajta hullámokat egymásra merőlegesen ható elektromos és mágneses mezők alkotják.A mezők,egymást  "átugorva",a hullámnak olyasféle mozgást kölcsönöznek,mint ahogy a fel-le mozgatott kötéldarab hullámzik.A hullám magasságát - a mélypont és a tetőpont közötti távolság felét - amplitdónak hívjuk.A hullámokat jellemezhetjük frekvenciájukkal is,azaz meghatározhatjuk,hogy egy másodperc alatt hány hullám halad keresztül egy adott ponton.Minél nagyobb a hullámhosz,annál kisebb a frekvencia.A frekvenciát a német Heinrich Hertz-ről elnevezett egységben,hertzben mérjük.A tudós 1888-ban kimutatta,hogy a levegőben továbbíthatók elektromos jelek.Magasfeszültségű áramot engedett egy vezetékhurkon keresztül,a hurok két végén pedig egy-egy gömböt helyezett el.Az áram hatására a gömbök közti kis távolságon szikra pattant át.Ezzel egyidejűleg  a terem egy másik sarkában elhelyezett hasonló szerkezet gömbjei közt is létrejött e jelenség.Hertz bebizonyította,hogy az egyik hurokról a másikra átvitt energia elektromágneses sugárzás,amelynek létezését már 1864-ben megjósólta James Clerk Maxwell angol tudós.A frekvencia hertzben (Hz) való mérése a teljes hullámok vagy periódusok másodpercenkénti számát adja meg.A frekvenciát általában kilohertzekben (kHz,1000 hertz),megahertzekben(MHz,millio hertz)vagy gigahertzekben(GHz,1000millio hertz) szoktuk megadni.A fény hullámhossza hihetetlenül kicsi.a legnagyobb hullámhosszú komponens,a vörös hullámhossza a centiméter 14000-ed része,frekvenciája pedig hozzávetőlegesen 100 millió megahertz.A hírközlésre használt rádióhullámok hossza 1mm-től egészen 30 km-ig terjed,frekvenciájuk pedig 10000 Hz-től kb. 30000Mhz-ig változik.